2016. december 21., szerda

Such a perfect day!

2012. november 17.:

Amikor tinédzser voltam, akkor volt nagy sláger egy brit all-stars zene; a címben szereplő mondat volt a fő sora - egyben a dal címe is... Nos, ma pont egy ilyen napot éltem meg. :)
Úgy kezdődött, hogy a gyerekek fél nyolcig hagytak minket aludni! Na igen... rendes kis porontyok, megérzik, mikor van szükség arra, hogy az őseik egy kicsit tovább lustálkodhassanak... Szóval fél nyolckor kitöröltük a csipát a szemünkből - ágyban reggeli négyesben, még egy kicsi ejtőzés, majd 9 előtt pár perccel megjelent a húgom (előzetes megbeszélés után természetesen), és elindultunk, hogy megvalósítsuk a Csajos Nap-projektet. 9-re már a fodrásznál voltunk - tesóm vágatott, én fonattam (a hajfestést később csináltam meg neki - nem szeret fodrásszal festetni... azt hiszem, idegesíti a többi nő... :D). Szóval, a gyors szépészeti beavatkozás után felpakoltuk anyut is, és áttranszportáltuk magunkat tesómékhoz. Ott anyu megebédeltette a húgom gyerekeit, addig én szőkére varázsoltam a nőszemély fejét. Amikor ezzel megvoltunk, sógorom beültette az ő kocsijukba a gyerekeit és az anyósát, mi pedig a tesómmal beültünk édes kettesben anyu kisautójába, és irány az Aréna... Amint odaértünk, célba vettük a mozipénztárat (még jó, hogy ezt vettük előre - az utolsó három jegyet vettük meg a tinivámpíros kvadrilógia zárófejezetére - azért hármat, mert később becsatlakozott unokahúgunk is). Szóval, megvettük a csajmozi jegyeit, sógorom pedig anyuval karöltve vitte a gyerkőcöket az egyik új, 3D-s mesére. Miután beszereztük a jegyeket, még volt egy kis időnk, úgyhogy édes kettesben elindultunk, meglestünk pár kirakatot, vihogtunk, mint a kamaszok, ittunk egy-egy isteni vaníliafagyis jegeskávét, ettünk hozzá epres sajttortát... szóval, adtunk neki... :D Aztán beültünk, és megnéztük a filmet - még az sem tántorított el minket, hogy a nézőközönség 90%-a átlag 17 éves volt... sőt... újra kicsit megfiatalodtunk... :D Amúgy a film szuper volt - aki olvasta a könyvet, annak is szenzációs élményt nyújtott, de aki úgy nézte meg, hogy előtte nem került a regény közelébe, annak is tökéletesen érthető volt a történet - és igazán klasszul lezárta a saga-t... A mozi végeztével becsatlakozott a család maradéka, és tökéletesen boldogan, rengeteg pozitív energiával feltöltve jöttünk haza.
Aztán itthon várt a mai nap fénypontja: apróbbik utódomnak kibújt végre az első fogacskája!!! Végre!!! Most már tuti, hogy nem marad teknős... :D:D:D 
Hát kell ennél szuperebb lezárás??? Szerintem nem...
Nos, így festett az én mai, igazán tökéletes kis napom... Természetesen köszönet érte életem párjának, aki nélkül mindez nem jöhetett volna létre - hiszen ő volt az, aki magára vállalta a mai "gyerekezést", és így tette nekem lehetővé a Csajos Napot... :D
Szóval: köszi, Drágám!!! *_*
Végezetül íme, a mai mozi:


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése