Végre-valahára! Sort tudtunk keríteni Levi kivizsgálására... hogy miért csak most, amikor gyakorlatilag születése óta tisztában vagyok vele, hogy allergiás a szentem? Nos, azért, mert az allergiapróbát (igen, azt a klasszikus bőrre pöttyözős-karcolós történetet) három éves kor alatt nem csinálják...
Szóval nagyobbik szemem fényénél igen korán ráeszméltem, hogy bizony allergiás lehet... csecsemő korától kezdve hozta az összes, tankönyvszerű tünetet - vízszerű orrfolyás, száraz köhögés, piros szem... és mindezt kizárólag az év egy bizonyos szakaszában, mégpedig március és május között. Ja, és persze anyai ágon "terhelt" a gyermekem - mert bár én semmire sem vagyok allergiás (ahogy apa sem), de a húgom, anyukám, húgom gyerekei, anyukám tesójának a gyerekei azok... vagyis többszörösen megkapta a DNS-sel a dolgot.
Mindegy, idén végre elég idős lett hozzá a nagyobbikom, így testvérem felhívta az ő dokinénijüket a Heim Pálban, kért egy időpontot, én írattam egy beutalót a háziorvosunkkal, így zöld utat kaptunk az egész hercehurcához.
Mielőtt elfelejtem... a végső lökést az adta, hogy a bölcsiben (bár jeleztem szóban is és írásban is többször, hogy allergiás) állandóan azzal maceráltak, hogy "folyik a gyerek orra, köhög, így betegen nem lehet behozni"... úgy tűnik, hogy - bár az allergia ún. "népbetegség" - még mindig nincsenek tisztában a fogalmával... nem baj, most már kész a hivatalos papír is, amin rajta áll orvosi pecséttel, fehéren-feketén, úgyhogy nem lehet betegnek nyilvánítani a pockot... :D
Na... ott tartottam, hogy megvolt mára az időpont, úgyhogy - ismerve a fiatalember viszonyulását az orvososdihoz meg a várakozósdihoz - feltankoltam ipari mennyiségű medve formájú piskótasütit, némi savanyított, gyümölcstartalmú tejterméket, hámozott és szeletekre vágott adagot Éva gyümölcséből, megfelelő kiszerelésű szomjoltóval körítve... plusz némi mesekönyvet, kedvenc játékokat és húgommal feltöltettem a nagyon-nagyon okos telefonját, hogy szabadon lehessen legovonatos videókat szemlélni... :D
Imígyen felszerelkezve megérkeztünk (szigorúan BKV-val - csak hogy meglegyen az élmény és az alaphangulat) a Nagyvárad térre, ahol kb. két perc várakozás után már fel is vettek minket a rendszerbe, és tíz percen belül benn is voltunk a doktor néninél. Nagyon kedves hölgy, imádja a gyerekeket, és az én nagyfiam pedig még engem is meglepett, annyira ügyes és készséges volt... hagyta, hogy meghallgassa, hatalmasra tátotta a száját, hogy bele tudjon nézni - szóval, igazi komoly pasiként viselkedett. Ezután egy tündéri, Marika néni nevű asszisztens nénivel levonultunk a bőrpróbára... itt egy kicsit (na jó, nagyon) aggódtam, hogy fog viselkedni a gyerekem - pláne, hogy a bőrpróbánál kicsit megszurkálják a karját (egészen pontosan 16-féle allergénre vizsgáltak). De kerianyu (tesóm) résen volt: előkészítette a medvesütit, és amint Marika néni végzett az "autópálya" megrajzolásával, és elővette a karcolótűt, húgom abban a pillanatban szélvészt meghazudtoló sebességgel elkezdte adagolni Levi szájába az eledelt... ennek annyira megörült idősebbik magzatom, hogy a szurkálást már észre sem vette... :D Ezután 15 perc várakozás következett, ami - hála a szuperokos telefonnak - secpec elrepült (ezúton is hálát adok a fejlett technológiának). A bőrpróbán ugyan nem reagált be semmire a gyerek, de valami kiváltotta az allergiás reakciót - ugyanis miután már lemosták a karját, rá két percre elkezdett köhögni, elindult az orra és a szeme is... úgyhogy a dokinéni közölte, hogy nem kérdés, hogy rhinitis allergia a diagnózis, úgyhogy nem is akarja megkínozni egy vérvétellel (amit amúgy akkor szokás csinálni, ha a bőrpróba negatív - ugyanis a vérből megállapítható, hogy mi okozza... én viszont annyira nem voltam kíváncsi, hogy melyik pollen a hibás, hiszen úgysem tudom kiirtani a városunk összes növényét... :D). Szóval diagnózis kész lett, és a gyógyszert is beállította a doktornő... ma este már be is vettük.
A hazaút már eseménytelen volt - illetve Levinek nem, mert a metró az még mindig egy csodálatos dolog! :D:D:D
Megkaptam a megerősítést a sejtésemről, most már tudom, hogy mivel enyhítsem a tüneteit - és azért feltankoltam még egy pár száz papírzsepit... :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése