Két pici gyerekkel (egyik 2 éves, másik 4 hónapos) nem egyszerű az élet... pláne úgy, hogy jelenleg nincs autónk. Én még nem tudtam rászánni magam a jogosítvány megszerzésére - bár most már kénytelen leszek, mert (azt az alábbi egyetlen napunk leírásából meglátjátok) elértük a "muszáj"-kategóriát... :D
Szóval: reggel negyed hatkor ébred Elsőszámú. Mi még ellennénk, pihengetnénk, de Levente áttrappol, és két centire az apja arcától közli (természetesen NEM suttogva): "Apaaa... léééécci... kakó!" Ezt kb. ötször, mire apja hajlandó - némi oldalba bökdösés és bokarugdosás után - feltápászkodni, és félig begyógyult szemekkel kivánszorog, némi küzdelem és visongás után sikeresen kakis pelust eltávolít, és bekeveri a vágyott kakaót. Ezalatt Ketteském is megébred, és átható nyikorgással közli, amit a melleim már jeleznek egy ideje: itt a reggeli ideje... tehát én is elhagyom a jó meleg hitvesi ágy ölelését, kievickélek, és egy gyors szükséglet-intézés után már hozom is a törpét. Ekkor még mindig csak fél 6-ot mutat az óra. Kb. fél 7-re mindkét poronty teleeszi és -issza magát, jöhet a második felvonás, amivel 7-ig el kell készülnünk: az öltözés. Apa-anya sebtében magára kap valamit, gyors tisztálkodás, fogmosás, és míg apa foglalatoskodik Levi öltözékével, addig anya kezelésbe veszi Kendét (tiszta pelus, öltözés, D-vitamin), összekészíti apa ebédjét az ételhordójába, és még egy gyors WC-látogatás is belefér. Aztán, míg Levente "zizizik" (értsd: fogat mos), addig pont sikerül magamra eszkábálnom a kengurut, bele Kendét, aztán apa cipőt húz a Nagyobbikra, és indulás a HÉV-hez. A HÉV-megállóig számos autó, kuka, fa és egyéb érdekesség jön be a képbe, ami mind nagyon-nagyon fontos, olyannyira, hogy mindenre legalább 5 másodpercet szentelni kell... mindezzel együtt sikerül kivergődni az állomásra, ahol 7:12-kor befut a vonat. Nosza, felcuccolunk, és irány a bölcsi. Elsőszülöttünket így sikeresen leadtuk, irány vissza a megálló, ahol apa felszáll a visszafelé haladó szerelvényre, és elindul a melóhelyére. Én várok még egy kicsit, és a rákövetkezőleg beérkező járművel megérkezik a testvérem a kisebbik gyermekével, Rékával (a nagyobbikját már leadta a suliban). Mire ő befut, addigra anyukám is megjön az autóval, hogy felvegyen minket. Ekkor kb. 7:45 van. Autóba be, és irány Rékával az ovi. Miután az ovi-projektet is sikeresen teljesítjük, irány a Filléres Piac (Penny M. - de ez ugye nem a reklám helye... :D), és elintézzük a kisebb volumenű bevásárlásokat. Ezután irány az iroda (egyben anyukánk háza) - tesóm vezeti ugyanis a családi könyvelő vállalkozást, és én a gyed-gyes alatt besegítek neki - adatrögzítés, faxolás, telefonok, fénymásolás, stb., és amíg mi dolgozunk, addig anyu megfőzi az ebédet. Természetesen, amikor kiérünk a munkahelyünkre, akkor egy gyors reggeli után Aprólékot is megetetem... 9 óra magasságában ülünk neki az "érdemi" munkának - bár a húgom telefonja már fél nyolc óta folyamatosan csörög - hiába, az ügyfelet nem érdekli, hogy gyerektranszportálás van, neki a saját dolga a legfontosabb - és végül is: ő fizet! :D Szóval: meló ezerrel, délben kb. fél óra kajaszünet (utána ismét szoptatás van soron), és utána ismét munka, délután 3-ig. Ekkor összepakoljuk a laptopokat, tesóm elrakja az anyu által összekészített elemózsiát - viszi haza a kis családjának (ő ugyanis nem tud, és nem is akar főzni... :D:D:D), és indulás a gyerekekért: jöhet a reggeli menet, csak most visszafelé; ezúttal tesóm vezet, visszük a kocsit... Rékáért oviba, aztán Leviért bölcsibe, minket haza, végül rohan a fiáért a suliba. Mikor hazaértünk, van kb. fél órám, hogy rendbe tegyem a gyermekeimet, mert jön a magántanítvány kislány hozzám. Ő marad este 6-ig, addig Levi játszik, Kende szintén játszik. Mikor a kislány végez, irány a fürdés: először Kende, aztán Levi anyával, végül némi vacsi a Nagynak, fogmosás és irány az ágy. Ha őt leraktam, akkor vacsizik Kende is, és utána ő is alszik - hál istennek reggelig (két hetes kora óta). Ekkor már kb. 8 óra, most van időm arra, hogy elintézzek még egy mosást, megfőzzek, (vagy második opcióként egy kis takarítás: portörlés, felsöprés, felmosás - ugyanis nem vagyok hajlandó minden nap főzni!!!) és várjam, hogy apa hazaérjen. Mivel kereskedelemben dolgozik, ezért mire hazaér, fél 10, gyors zuhany, és esik be mellém az ágyba... általában legkésőbb fél 11-kor már alszunk... hétvégén, vagy, ha apa szabadnapos, és itthon van, elintézzük a nagybevásárlást, nagytakarítást, nagymosást... és olyankor van, hogy már 9-kor alszunk... hurrá!!! :D:D:D
Hát, ennyi... ezek a mindennapok... de, hogy őszinte legyek, élvezem minden pillanatát... nem is tudnám elképzelni, mi lenne, ha nem így zajlana... azt hiszem, halálra unnám magam!!! Mindenesetre megbeszéltük: nem zárkózunk el feltétlenül a harmadik csemete gondolatától, de ha úgy döntünk, hogy esetleg vállaljuk, akkor csakis úgy, hogy már Kende is legalább 4 éves... :D:D:D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése