Beköszöntött a december, vagyis megérkezett a tél... bár a nap gyönyörűen süt, úgyhogy nem is igazán érzem az ilyenkor szokásos "télfílinget". :D
A december eljövetelével egy újabb fontos mérföldkövet lehet kipipálni: kisebbik szerelmetes porontyom holnap betölti a 11. hónapját. Az utolsó dátum, amit hónapokban mérünk... a következőtől kezdve már az évek számolása jön!
Szóval, 11 hónapos... 9350 gramm, 80 centi, és végre-valahára már van 1 (azaz egy) darab foga is!!! Most már tuti, hogy nem marad teknős... sőt, olyannyira belejött a dologba, hogy most egyszerre érkezik a felső négy foga. Úgyhogy a szájából ömlik a nyál, az orrából a takony, és akármerre közlekedik, ezek ízléses keverékének a nyomát hagyja maga után. Márpedig őkelme közlekedik ezerrel... már nincs a lakásnak olyan zegzuga, amit ne fedezett volna fel. A desszantos kúszást immár ügyesen kombinálja a szabályos, négykézlábas mászással, sőt, a kezünkbe (vagy egyéb biztos pontokba) kapaszkodva pár lépést is megtesz.
Az étvágya változatlan (sőt, mostanában inkább kenterbe is veri a bátyját - ami azért elég nagy szó), és hál istennek továbbra is abszolút mindenevő; semmit nem válogat, mindent jóízűen elfogyaszt, és imádja az újabb és újabb ízeket - úgyhogy alig várom a karácsonyi lakomát... kíváncsi leszek, mit szól majd a sok finomsághoz. :D
Evés közben minden falatot hangos "nyam-nyam" szavakkal kísér, és amikor éhes, akkor határozottan közli, hogy "hamm"... a szókincse amúgy eléggé változatos (és folyamatos - konkrétan, amikor ébren van, akkor be nem áll a szája; akárcsak a tesója - úgyhogy nem szűkölködöm a háttérzajokban :D). A legújabb kedvenc hang a csiszológépet imitálja... meglehetősen dobhártyarepesztő az élmény.
A bátyus is fejlődik folyamatosan - mostanra tökéletesen és tisztán beszél, kerek, egész mondatokat használ. Énekel, verset-mondókákat mond, és ügyesen játszik. Sokszor órákig elvan - egyetlen kitétele, hogy egy légtérben legyen valamelyikünkkel. Imádja a könyveket és a járműveket, és napjában százszor elénekelteti (és elénekeli) a "Megy a gőzös" kezdetű örökzöldet. :D
A tesó most a megtűrt és az idegesítő elem kategóriái között mozog a szemében. Van, hogy egészen tisztességgel elviseli, hogy mellette játszik, előfordul, hogy be is vonja a játékba, és odaad neki pár dolgot, de legtöbbször a "Kende nem! Nem játszik! Nem tv-zik! Nem vicces!" mondatokkal kommunikál az öccse felé - amit az még nem ért, és nagyokat kacag rajta... és természetesen követi a bátyját, mint valami megelevenedett oltárképet - amit az egyre nehezebben visel... :D Nem baj, előbb-utóbb elmúlik ez az időszak is, és szépen, lassan, biztosan közöttük is kialakul majd az a fajta véd- és dacszövetség, ami köztünk is volt/van/lesz a húgommal - legalábbis mi (mármint apa és én) minden erőnkkel azon vagyunk, hogy jó testvéreket neveljünk belőlük.
Nos, ennyi volt az aktuális helyzetjelentésem... a végére íme, egy kép a nagy 11 hónaposról, és egy másik, amely élénken bizonyítja, hogy egy közel 3 éves gyerek nagyon eleven, nagyon tud rohanni, de a radiátor és a hőszabályzó sajnos ezt nem veszi tudomásul, és nem hajlandó arrébb ugrani... :))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése