2016. december 20., kedd

Egy kétéves + egy három hónapos = HB

2012. március 25.:

Hát, ezt is megértük... az első IGAZI házibuli, mióta nagyobbik porontyunk meglátta a napvilágot... igaz, nem IHB, de arra azért még várunk is vagy 20 évet... :D
Hogy miért csak most? Nem mintha nem lett volna rá eddig is igényem, csak a feltételek nem voltak adottak... ugyebár, amíg még csak hárman voltunk, addig egy másfél szobás kis lakásban laktunk - ami nekünk tökéletesen elég volt. Levinek volt saját szobája, apának-anyának is, sőt, még a cicák is elfértek, de hogy vendégeket fogadni??? Az egyenlő lett volna a totális káosszal egybekötött elmezavar állapotával! Ám Kende érkezésével a lakás is nagyobb lett - lásd a címben említett három szoba - szóval úgy döntöttünk, hogy elérkezett az idő, hogy végre ne anyukámnál tartsuk az össznépi banzájt, hanem legyünk mi az igazi vendéglátók.
Ennek köszönhetően már az eseményt megelőző 5 napban lázas készülődésbe fogtunk: apát felparancsoltam a létrára ablakpucolás és függönyleszedés céljából... amíg ezen ügyködött, én (anya) közelebbi ismeretséget kötöttem a porszívóval és a porronggyal - természetesen mindezt kép szoptatás között. Függönyök lenn, irány velük a mosógép - mosás kész; apa, irány újra a létra! :D Ja, bocs, nem tudok segíteni, törpe ordít, kajaidő!!! :D This was day 1-2... :D:D:D
Day 3-4: 
Anya, irány a konyha! Apa, indulni kell Egyeskével a bölcsibe... nyunyókát ne felejtsd itt! Nem, kisfiam, a cicák nem mennek a bölcsibe... 
Apa el, Ketteske: irány a pihenőszék, anya nekiáll a szalakális sütésének, mert annak úgyis állnia kell legalább két napot, hogy megpuhuljon... tésztalapok sülnek, puding fő, süti kész - irány a hűtő! Basszus!!! Nem fér be a tálca... hűtő átrendez: tárca befért!!! Győzelem - ennek örömére aprólék győzelmi ordításba csap: ideje enni... :D Úristen, már délután van? Apa, indulni kell Nagyobbikért, és mindjárt befut a magántanítvány is... még jó, hogy Kende szaporán huny. :D Másnap pogácsa-projekt... gond nélkül teljesítve! Anya megérdemel egy vállveregetést!!! Azért a nap végére a slusszpoén: férjem anyukája telefonál, hogy akkor szülinap délelőttjén ők is jöhetnek-e... és bocsánat, hogy csak most telefonál, de csak most derült ki, hogy sógornőm szabadnapos lesz... Nem gond, ha segítetek a szendvicsgyártásban... :D
Day 5: The Birthday Party!!! 
Délelőtt 10-kor beállított az első turnus... egyik nagymama + két sógornő... torta, tűzijáték, buborékfújó, húzós kocsi, cash... elég szép termés egy kétévesnek... :) Három hónaposnak mi más, mint pelenkahegyek, popsitörlő és csoki - majd ha elég idős lesz hozzá!!! - felkiáltással. Első turnus el, némi ebéd, egy kis szieszta, és eljött a délután, az IGAZI party ideje... unokatesókkal, nagynénikkel, nagybácsikkal, dédivel, mamával együtt - mert megérdemeljük! Újabb torta, RENGETEG ajándék, őrült játék a gyerekek között, olasz családhoz méltó hangzavar, keresztbe beszélgetések a felnőttek részéről, jókedv, ihaj-csuhaj, dínomdánom, recece... és Kisebbik mindezt békésen átszundította... :D:D:D
De minden jónak vége szakad egyszer, így zárult Rudnerék mókatára is... vendégsereg elégedetten és jóllakottan balra el, porontyoknak gyors cicamosdás, Kendének még egy utolsó előtti kaja, majd aprónép fektetése. Anya-apa romeltakarít, végül irány a vízszintes... Jó éjszakát!!!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése