Egyetlen pillanat, csak ennyire van időm...
Nem vagyunk otthon, "nyaralunk". Apa anyukájánál pihenünk, egy Tatabánya melletti kis faluban. Olyan jó... mami egész nap unokázik, lefoglalja az energiagombócot, süt-főz, játszik... Mi pedig igazán jókat pihenünk. Nem is tudom, mikor volt utoljára, hogy le tudtam ülni kényelmesen, lábat felpolcolva rejtvényt fejteni, ringatózni a függőágyban... Nem foglalkozni a mindennapok taposómalmával, elfelejteni az idegeskedést. Igen, EZ az igazi nyaralás... persze mindehhez kell, hogy az ember lányának legyen egy olyan szuper anyósa, mint az enyém... fiatal és fiatalos (mindössze 49 éves), még tele energiával, rugalmas és laza (köszönhetően annak, hogy férjem legfiatalabb féltestvére 18 éves).
Szóval más dolgom sincs, mint relaxálni, jóízűeket enni és tojni az egész világra! (Azért az igazsághoz hozzátartozik, hogy meglesz még ennek a böjtje... nem is mertem ráállni a mérlegre, mert a fogyiversenynek ezalatt a két hét alatt tuti lőttek - bocsi, Star... :D)
Küldöm a pozitív energiákat mindenkinek (de főleg Babypocaknak és Stardustnak - ne aggódjatok lányok, a rossz dolgok hamar elmúlnak, és nemsokára újra kisüt majd a nap - szó szerint és átvitt értelemben is)...
Legközelebb folytatom az életmeséket, addig is szép napokat, jó babavárást, kitartó gyereknevelést mindenkinek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése