Feelin' blue :((

A mai nap ... pfff... inkább nem is minősítem, mert a végén moderálnak. Ismeritek az érzést, amikor már előző nap rossz szájízzel mentek aludni, és reggelre sem változik? Na, most ez van... 
4 év alatt soha egy hangosabb szóváltás sem történt soha, most pedig másfél napja hidegháború (na jó, tegnap este totális frontvonal)... 
Utálom az egészet!!! Az egész helyzetet, a meggondolatlan cselekedeteket... 
Csend van körülöttem, egyedül ülök a gép előtt, hallgatom az utcáról felszűrődő zajokat, küzdök a fejfájással és legszívesebben bőgnék, mint egy gyerek, de nem tudok... Ezért csak így, virtuálisan sírok, ordítok ahogy a torkomon kifér... 
Remélem, holnapra jobb lesz minden, mert per pillanat szívem szerint elfutnék jó messzire... 

Köszönöm a vállakat, a türelmet, és ígérem, legközelebb újra a jó öreg, lökött és kedélyes Chika-anya leszek...